Egy közel százéves nő ma is egy moszkvai onkológiai klinikán dolgozik, ahol rendkívüli energiával és elhivatottsággal segíti betegeit. A nagy tapasztalattal rendelkező szakorvos nemcsak számtalan daganatos betegséget diagnosztizált pályafutása során, hanem megosztotta azt az egyszerű, mégis hatékonynak tartott életmódbeli elvét is, amelyhez egész életében ragaszkodott: bizonyos mindennapi élelmiszerek következetes kerülését.
Gyermekkora nélkülözésben telt
1924-ben (egyes források szerint 1925-ben) született a Szmolenszki területen. Gyermekkorát a szegénység és az éhezés határozta meg. Családja gyakran csak abból tudott megélni, amit éppen talált: burgonyahéjból, vadon növő növényekből és más egyszerű élelmiszerekből. A háború még nehezebbé tette a megélhetést.
Fiatal ápolónőként az evakuálások során figyelte meg, hogy azok az emberek, akik főként fehér kenyeret, cukrot és konzerveket fogyasztottak, gyakrabban betegedtek meg súlyos betegségekben, mint azok, akik egyszerű, vidéki étrendet követtek.
A gondos megfigyelések érdekes összefüggéseket mutattak
Orvosi tanulmányai és későbbi munkája során nemcsak a betegek tüneteit, hanem étkezési szokásaikat is rendszeresen feljegyezte. Évek alatt azt tapasztalta, hogy bizonyos daganatos betegségek gyakrabban fordultak elő azoknál, akik étrendjükben nagy mennyiségben fogyasztottak egyes feldolgozott élelmiszereket.
Két élelmiszercsoport különösen gyakran jelent meg megfigyeléseiben:
- finomított cukor,
- iparilag feldolgozott húskészítmények.
Cukor – a daganatos sejtek egyik energiaforrása
A 20. század második felében a cukorfogyasztás jelentősen megnőtt. Az édességek, cukorkák és cukrozott élelmiszerek mindennapossá váltak. Ezzel párhuzamosan egyre több fiatalnál diagnosztizáltak daganatos megbetegedéseket.
Tudományos kutatások szerint a daganatos sejtek nagy mennyiségű glükózt használnak fel energiaforrásként. Emellett a túlzott cukorfogyasztás hozzájárulhat a krónikus gyulladásos folyamatok kialakulásához, amelyek több betegség kockázatát is növelhetik.
Az orvos ezért saját döntése alapján teljesen kiiktatta étrendjéből a finomított cukrot. Idővel ízlése is megváltozott: a gyümölcsök – például az alma, a bogyós gyümölcsök vagy a sárgarépa – természetes édessége teljesen elegendővé vált számára.
Feldolgozott húskészítmények – tetszetős külső, vitatott összetétel
A kolbászok, felvágottak, virslik és húskonzervek hosszú időn át a modern élelmiszeripar jelképeinek számítottak. Az onkológus azonban azt figyelte meg, hogy rendszeres fogyasztásuk gyakrabban fordult elő olyan pácienseknél, akiknél emésztőrendszeri daganatos betegségeket – például gyomor- vagy vastagbélrákot – diagnosztizáltak.
Véleménye szerint ezek a termékek gyakran tartalmaznak nitriteket, foszfátokat, mesterséges színezékeket és egyéb adalékanyagokat, amelyek bizonyos körülmények között kedvezőtlen hatással lehetnek az egészségre.
Ezért ezeket az élelmiszereket „kényelmes méregnek” nevezte: könnyen fogyaszthatók, de hosszú távon nem feltétlenül szolgálják a szervezet érdekeit.
Helyettük egyszerű, természetes alapanyagokat részesített előnyben: főtt húst, halat és friss zöldségeket.
