Fehér foltok a bőrön okok, tünetek és mikor érdemes bőrgyógyászhoz fordulni?
A bőrön megjelenő fehér foltok akkor alakulnak ki, amikor csökken a melanin a bőr, a haj és a szem természetes színét meghatározó pigment mennyisége, vagy teljesen elveszik a pigmentáció. Ezt hipopigmentációnak, illetve teljes pigmentvesztés esetén depigmentációnak nevezzük.
A fehér foltoknak számos oka lehet. Egyes esetek teljesen ártalmatlanok és átmenetiek, mások azonban krónikus vagy autoimmun betegségekhez kapcsolódhatnak. A legtöbb eset nem jelent komoly egészségügyi veszélyt, de bizonyos elváltozások esetén érdemes orvosi vizsgálatot kérni a pontos diagnózis felállítása és az esetleges szövődmények kizárása érdekében.
A fehér foltok leggyakoribb okai
Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb okokat, amelyek előfordulása életkortól és bőrtípustól is függhet.
Idiopátiás guttált hipomelanózis napfoltok vagy „fehér pöttyök”
Az idiopátiás guttált hipomelanózis különösen gyakori a 40–50 év feletti, világos bőrű embereknél.
Jellemzői:
- apró, kerek vagy ovális, fehér foltok jelennek meg, általában 2–6 mm-es méretben;
- leggyakrabban a karokon, lábakon, háton és a kézfejen fordulnak elő;
- kialakulásukban a sokéves napfénynek való kitettség és a bőr természetes öregedése is szerepet játszhat;
- az érintett területeken a melanociták, vagyis a pigmentet termelő sejtek működése csökkenhet;
- a foltok általában nem viszketnek és nem fájnak;
- rendszerint teljesen ártalmatlanok, de maguktól többnyire nem tűnnek el.
Pityriasis versicolor – korpásodó versicolor, azaz tinea versicolor
A pityriasis versicolor egy felületes gombás bőrfertőzés, amelyet a Malassezia nemzetséghez tartozó élesztőgombák okoznak. Ezek a mikroorganizmusok normális körülmények között is megtalálhatók a bőrön, de meleg, párás környezetben és fokozott izzadás esetén túlszaporodhatnak.
A betegség jellemzői:
- fehér, rózsaszínes vagy világosbarna foltok jelenhetnek meg;
- leggyakrabban a mellkason, háton, nyakon és a vállakon alakulnak ki;
- napozás után a foltok feltűnőbbé válhatnak, mivel az érintett bőr nem barnul egyenletesen;
- enyhe viszketés és finom hámlás is előfordulhat.
Pityriasis alba – fehér korpázás
A pityriasis alba egy enyhe bőrelváltozás, amely gyakran atópiás bőrrel vagy ekcémára való hajlammal társul.
Jellemzően:
- kerek vagy ovális, világosabb, fehéres foltok jelennek meg;
- a bőr száraz és enyhén hámló lehet;
- leggyakrabban az arcon, különösen az orcákon, valamint a nyakon és a karokon fordul elő;
- főként gyermekeknél és serdülőknél gyakori, de felnőtteknél is kialakulhat;
- gyakran száraz bőrrel, napfénynek való kitettséggel és allergiás hajlammal függ össze.
Vitiligo – bőrfestékhiány, más néven fehérfolt-betegség
A vitiligo autoimmun eredetű betegség, amelynek során az immunrendszer megtámadja és károsítja a melanocitákat, vagyis a melanin termeléséért felelős pigmentsejteket.
Jellemző tünetei:
- élesen körülhatárolt, teljesen fehér foltok;
- a foltok fokozatosan növekedhetnek és egymással összeolvadhatnak;
- gyakran szimmetrikusan jelennek meg;
- különösen gyakoriak a kézfejen, az arcon, a könyökön, a térden és a nemi szervek környékén;
- bármely életkorban kialakulhat, de gyakran már 30–40 éves kor előtt megjelenik;
- az érintett területen a szőr és a haj is elveszítheti pigmentációját.
A vitiligo önmagában nem fertőző és nem veszélyes, ugyanakkor autoimmun betegségként más autoimmun kórképekkel is társulhat.
Gyulladás utáni hipopigmentáció
A bőr korábbi sérülése vagy gyulladása után az érintett terület világosabbá válhat. Ezt gyulladás utáni hipopigmentációnak nevezzük.
Kialakulhat például:
- akné után;
- égési sérülést követően;
- ekcéma után;
- pikkelysömör következtében;
- sebek gyógyulása után;
- különböző bőrgyulladások következtében.
Ilyenkor a bőr a gyógyulást követően átmenetileg világosabb lehet, mivel a melanociták működése károsodhat.
A pigmentáció sok esetben fokozatosan visszatér, de a folyamat hónapokig is eltarthat. A megfelelő fényvédelem különösen fontos, mivel a napfény fokozhatja a színkülönbséget.
A fehér foltok ritkább okai
A fehér vagy világosabb bőrfoltok ritkábban más betegségekhez vagy állapotokhoz is kapcsolódhatnak.
Ilyenek lehetnek:
- bizonyos bakteriális vagy gombás fertőzések;
- ritka esetekben tápanyaghiányok, például B12-vitamin-, réz- vagy cinkhiány;
- egyes gyógyszerek, különösen bizonyos helyi készítmények tartós alkalmazása;
- genetikai betegségek, például részleges albinizmus vagy piebaldizmus;
- lichen sclerosus, vagyis zuzmós szklerózis;
- morphea, azaz lokalizált szkleroderma, amely keményebb, világos vagy fehéres bőrelváltozásokat okozhat.
Ezek egy része nagyon ritka, ezért önmagában a fehér folt jelenléte nem jelenti azt, hogy ilyen betegségről van szó.
